Egymillió magyar „tűnhet el”, és lehet, hogy 70 évesen is dolgoznunk kell majd

Egymillió magyar „tűnhet el”, és lehet, hogy 70 évesen is dolgoznunk kell majd

A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége – mondta a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője. A szakember szerint, ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése. Emellett jó lenne, ha húsz év múlva egy igazságosabb magyar társadalomról beszélhetnénk, bár a nagy nemzetközi tendenciák éppen az egyenlőtlenségek növekedése felé mutatnak.

Egy ma megszülető magyar gyermek jobb vagy rosszabb világban élhet húsz év múlva?

Szerintem jobb világban fog élni, bizonyosan hosszabb lesz az élettartama és valószínűleg jobb életkörülmények között fogja leélni az életét. Az, hogy boldogabb lesz-e vagy nem, nehéz kérdés. Japánt például az a paradoxon jellemezte, hogy harminc év alatt megduplázódott a GDP, de közben nem nagyon emelkedett az emberek élettel való elégedettsége.

A fejlődéssel mindig nőnek az elvárásaink is, ez pedig nagyban befolyásolja a boldogságunkat.

Azt lehet ma számszerűsíteni, mennyivel élhetünk jobban vagy tovább húsz év múlva?

A jövőt nehéz előre megjósolni, ezért is tartottam kicsit ettől az interjútól. Húsz éve valószínűleg senki nem gondolta, hogy mostanra a technológiai fejlődés ilyen méreteket ölt majd, elektromos autók fognak az utakon szaladgálni például. Aztán azért vállalkoztam mégis, mert szerencsére a demográfiában húsz év rövid idő, viszonylag pontosan meg tudjuk mondani, hányan fognak születni, mert azok, akiknek majd gyermekei születnek, már élnek, ma gyerekek. Ma átlagosan 29-30 éves korban vállalják az első gyermeket a magyar fiatalok, vagyis ma tízéves kislányok azok, akik majd 2040 körül lesznek anyák.

Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket összegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők! 

Azt nyilván nem tudjuk, hogy húsz év múlva a szülőképes korban lévő nők és partnereik mit fognak képzelni a világról, de biztos vagyok benne, hogy szeretnének majd gyermeket, gyermekeket.

A halandóság becslése egy kicsit nehezebb, de ha nincsenek nagy kataklizmák, háborúk, akkor ott is viszonylag pontosan lehet becsülni. Ma úgy látjuk, hogy a várható élettartam növekedése majdnem töretlen, az 1992-es mélypontot követően évente majdnem egy negyed évvel (0,27 év) nőtt Magyarországon, és hasonló javulás várható a jövőben is. Azt is feltételezzük továbbá, hogy a férfiak várható élettartama továbbra is közelíteni fog a nők jobb életkilátásaihoz.

A leendő szülőképes korú nők száma alapján változatlan termékenységi arányszámmal számolva mennyivel születhet kevesebb magyar gyermek 2040-ben?

Jelenleg Magyarországon 2,1-2,2 millió nő van szülőképes korban, 2040-re ez a szám 1,7 millióra csökken, vagyis nagyjából 450 ezerrel lesz kevesebb a 15-49 éves nők száma, ebből következően szinte biztos, hogy kevesebb gyermek fog születni.

A mostani becsléseink szerint, még ha növekszik is valamennyivel a gyermekvállalási hajlandóság, akkor is csak 78 ezer körül lehet a születések száma húsz év múlva a jelenlegi 90 ezerrel szemben.

Ebben a becslésben a bizonytalanság „csak” a termékenységi arányszám, vagyis az, hogy egy átlagos szülőképes korú nőre hány gyermek juthat. Ezzel kapcsolatban az európai országokat jellemző múltbeli tendenciákból tudunk kiindulni, számításainkat arra tudjuk alapozni, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben. Mi most azt gondoljuk, hogy ez az arányszám a jelenlegi szintről még emelkedhet egy kicsit.

Ebben a termékenységi arányszámban van egy bűvös határ: a 2,1-es értéket kellene elérni ahhoz, hogy megálljon a népességfogyás. Milyen gyermekvállalási hajlandósággal számolnak a következő évtizedekben?

Jelenleg Európában sehol nincsen 2 felett a termékenységi arányszám. Mi a jelenlegi 1,5 körüli érték után 1,65-ös arányszámmal számolunk a középső, legvalószínűbbnek tartott előreszámításunkban, ami a volt szocialista országok válság előtt elért legmagasabb átlaga. Persze lehet, hogy ennél is magasabb lesz, de szerintem kicsi az esélye, hogy 1,85 feletti termékenységi arányszámot lássunk, ez ugyanis az az átlagos érték, amit a legmagasabb termékenységgel rendelkező európai országok jobb időkben el tudtak érni. Ezzel számoltunk tehát a magas forgatókönyveinkben. Ha ez valósulna meg viszonylag hamar, akkor az alapforgatókönyvben becsült 78 ezerrel szemben 89 ezer gyermek születhetne meg 2040-ben, ami már alig maradna el a jelenlegi születésszámtól. Ugyanakkor, ha az elmúlt évek termékenységi viszonyai tartósak maradnának (1,45), amit nem tartok valószínűnek, akkor 2040-re 65 ezer alá is kerülhet a születések száma.

A fenti forgatókönyvek alapján mennyi lehet Magyarország népessége 2040-ben?

8,75 millió körül van az alapforgatókönyvünk. Ennél lehet magasabb, ha jobban megnő a várható élettartam vagy több gyermek születik. Az optimista változat szerint 9,1-9,2 millió is lehet a népességszám 2040-ben. A születések mellett ez függ a halálozások számától és a vándorlási egyenlegtől is.

Az alapforgatókönyvben milyen vándorlási egyenleggel számoltak?

Azt gondoljuk, hogy néhány évig még stagnálhat a negatív vándorlási egyenleg, majd elindulhat egy erőteljesebb visszavándorlás, illetve vándorlási nyereségünk is lehet. Most úgy tűnik, hogy erősödik a visszavándorlás, illetve idevándorlás is van más országokból. Sok függ a gazdasági fejlődéstől, Lengyelország nagyon sokáig elvándorló, kibocsátó ország volt, aztán ez a nettó negatívum lecsökkent. Most ott is jól látható egy erőteljes visszavándorlás, illetve Ukrajna viszonylatában erőteljes vándorlási nyereség alakult ki. Vagyis az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján ez nagyon gyorsan változó terület, nehéz bármilyen konkrét becslést megfogalmazni.

Az hátráltathatja a visszavándorlást, hogy egyre több gyermek születik magyar szülőktől külföldön? Egy család esetében az ember azt feltételezné, hogy kisebb az esélye a visszatérésnek.

A külföldi munkavállalást, költözést az emberek döntő többsége eleinte egy átmenti állapotnak tartja. A család kiköltözése, a külföldi megkapaszkodás biztos jele. Ugyanakkor bizonyos, hogy az iskolába való belépéskor dől el a dolog. Ha a gyermek külföldön bekerül az oktatási rendszerbe, akkor nagyon lecsökken a visszatérés esélye. Szerintem az első osztályba való beiratkozás előtt sok szülőnek fáj a feje, hogy hova írassa be a gyermekét, és vetődik fel újra a „menjek, vagy maradjak” kérdése, de most már a hazaköltözés szempontjából. Az igaz, hogy ha már családostól van kint valaki, akkor nagyobb az esélye, hogy hosszú távra rendezkedett be valaki külföldön, hogy valaki végleg letelepszik. A maradás esetén a kérdés aztán majd sokára, talán nyugdíjba vonulás után vetődik fel újra  élesebben.

Fotó: Pexels

Biztosítók