Új funkcióval gazdagodtak a HR területei a pandémiás időszak alatt

A KoronaHR elnevezésű kutatás három szakmai civil szervezet, tizenhárom egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el idén júniusban. A vizsgálatok szerint a magyarországi munkáltatók a "vírusválság" első hullámát megfeszített munkával, de sok szempontból eredményesen vették. De vajon mit tanulhatunk a második hullámból? Az online kutatások első fázisát 2020. június 15-július 31. között végezték 508 szervezet (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) részvételével – nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr. Poór József egyetemi tanár (Szent István Egyetem).

Csehné dr. habil. Papp Imola egyetemi docens (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) véleménye szerint a koronavírus-válság első fázisa a szervezetek alig harmadánál hozott létszámcsökkenést, ezen belül pedig csak alig tizedénél okozott jelentős mértékű visszaesést. Ez az arány nem követi a nemzetközi trendeket, ahol a munkahelyek megszűnése lényegesen meghaladta a prognosztizált szintet, és a nagy válság idején tapasztalt mértéket.

Dr. Szabó Katalin egyetemi adjunktus (Szent István Egyetem) úgy véli, hogy a legelterjedtebb általános intézkedések közé tartozott a szervezeti hatékonyság növelése, az általános költségcsökkentés, a beszerzések, a kiadások elhalasztása és a stratégia átdolgozása. A leggyakrabban alkalmazott HR válságkezelő intézkedések közül az új munka- és egészségvédelmi intézkedéseket, a home office elrendelése és az utánpótlási/helyettesi tervek kidolgozása jelent meg a válaszadók visszajelzéseiben.

Dr. Majó-Petri Zoltán egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) meglátása szerint a HR területe új funkcióval gazdagodott. Általában véve elmondható, hogy az egyes szervezetek a HR területéhez delegálták a különböző pandémiás és higiéniás szabályok koordinációját. A válaszadók közel kétharmada szerint ma több feladat hárul a HR-es kollégákra, mint korábban. Ezek ráadásul a felmérés adatai alapján, turbulens módon jelentkeznek. Ugyanakkor a vizsgálatban résztvevőknél a szakszervezetek szerepe érdemben nem változott. Ennek magyarázata az lehet, hogy a második hullám során a munkaadók és a munkavállalók egyaránt rendezett munkaügyi kapcsolatokban érdekeltek.

Dr. Kunos István egyetemi docens (Miskolci Egyetem) hangsúlyozta, hogy a pandémiás helyzet kialakulása és hosszabb távú fennmaradása a munkaerőpiac szerkezetére és a kapcsolódó elvárásokra is hatással van. A veszélyhelyzethez társuló korlátozó intézkedések által érintett területeken munkahelyek és teljes munkakörök szűntek meg, háttérbe szorítva a vendéglátás, a turizmus és a csak fizikai üzlethálózattal rendelkező egységek fennmaradási lehetőségeit.

Dr. Hegedüs Henrik oktató és kutató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) kiemelte, hogy számos nem tipikus munkaügyi megoldásról hallhattunk, mint például a fizetés nélküli állásidő, a részmunkaidős foglalkoztatás (50%-os munka 50%-os munkabérért), vagy pedig a készenléti szabadság a munkabér egynegyedéért. A felső vezetés juttatásai bizonyos részéről lemondva –tulajdonosi támogatással – Szociálpolitikai Alapítványt hozott létre, segítve ezzel a vállalat hátrányos helyzetű munkavállalóit.

Dr. habil. Szűcs Beáta egyetemi docens (Pannon Egyetem) hangsúlyozta, hogy a pandémia első hulláma során jelentősebbé vált kompetenciacsoportok között inkább a társas és módszertani kompetenciák állnak az élen, mintsem a szakmaiak. Előbbiek például a digitális kompetenciák, az IT-ismeretek, az online technológia, a kommunikáció, az asszertivitás, a konfliktuskezelés, az empátia, az emocionális intelligencia (EQ), a szociális készségek, az együttműködés, a csapatmunka, a rugalmasság, valamint a gyors alkalmazkodás. A pandémia időszaka alatt fontosságukból veszítő kompetenciákat az előzőeknél jóval kevesebbet azonosítottak. Közülük élen a személyes jelenlét, a kapcsolatteremtés, a személyes kommunikáció és az információ megosztása állnak.

A koronavírus járvány pozitív hozadékaként – kihasználható lehetőségként – említhetjük, hogy megmutatta a vizsgált szervezetek számára azokat a kritikus HR-pontokat, amelyek erősítést igényelnek. Egyik ilyen kihívást jelentő feladatként említette Dr. Szabó Szilvia egyetemi docens, szakvezető (Budapesti Metropolitan Egyetem), hogy a válaszadók ismét a rangsor élére helyezték a belső kommunikáció javítását, hatékonyabbá tételét.

A KoronaHR kutatás folytatásaként újabb vizsgálatok folynak, amelyek keretein belül a szakértők folytatják és analizálják a pandémia második fázisának hatását a vállalatok és intézmények HR-tevékenységeit illetően. Az ehhez kapcsolódó eredményekről is hamarosan beszámolunk – nyilatkozta dr. Dajnoki Krisztina egyetemi docens, szakvezető, intézetigazgató (Debreceni Egyetem).